Csak azért nem kötelező nálunk maszkot hordani, mert nincs belőle elég?

Belpol

Több környező országban kötelezően elrendelték, hogy az állampolgárok takarják el az arcukat a közösség érdekében. Nálunk a tisztifőorvos még mindig a maszkviselés ellen van. Talán azért, mert még mindig nincs elég raktáron?

Rendkívüli időket élünk a koronavírus miatt, ami úgy tűnik, hogy egy bizonyos kérdésben összekovácsolta az amúgy töredezett magyar társadalmat: azt a legtöbben belátják, hogy azzal lehet a leginkább a fertőzés terjedését lelassítani, ha otthon maradnak. Ezt bizonyítja Jakab Ferenc, az országos koronavírus-kutatócsoport vezetőjének vasárnapi nyilatkozata, miszerint a megfelelő intézkedéseknek és a lakosság fegyelmezettségének köszönhetően az esetszámok nem emelkednek drasztikusan Magyarországon.

Jelenleg 585 hivatalosan fertőződött betegről és 21 elhunytról tudunk, ami nem egy alábecsülendő szám, de még messze nem vagyunk ott, ahol például Spanyolország: a dél-európai országban vasárnap 800-zal több új halálos megbetegedést regisztráltak. Persze, nyugtával dicsérjük a napot, ugyanis a koronavírus elleni védekezésért felelős operatív törzs szerint a tömeges megbetegedések küszöbén állunk, ami ha átfordul, akkor jelentősen módosíthatnak a hazai statisztikák.

Ettől függeltenül már-már példanélküli a magyar társadalmon uralkodó egyetértés az otthonmaradást illetően, ami érthető, hiszen mindenki szeretne minél hamarabb és a lehető legkisebb veszteséggel túl lenni a járványon. Ugyanakkor akad egy kérdéskör, ami továbbra is megosztja az embereket.

Maszkban vagy maszk nélkül? Hogyan vészeljük át a járványt?

Ez a kérdés hetek óta sok mindenkit foglalkoztat. Van ország, ahol kötelező a viselése, és van, ahol az egészségügyi dolgozóknak is alig jut. A koronavírus terjedésével megsokasodtak a járványt övező kérdések is, a biztonsági intézkedésekről, vakcináról, kezelésről épp úgy, mint a helyes védekezési stratégiákról.

Viseljünk maszkot, avagy sem?

Gyakorlatilag a vírus megjelenésével egyidőben központi kérdéssé vált, hogy az utcán, közösségekben, munkahelyen tartózkodóknak kell-e maszkot viselniük. A szkeptikusok szerint nem véd a fertőzés ellen, és ha valaki ilyet vásárol, akkor csak azt éri el, hogy a frontvonalban küzdő egészségügyi alkalmazottaknak nem marad, vagy csak nagyon drágán tudnak beszerezni maguknak.

Illetve egyfajta fals magabiztosságot is eredményez: akik maszkot viselnek, azok gyakrabban nyúlnak az arcukhoz, esélyt adva így a vírusnak – tehát többet árt, mint használ. Ezen a véleményen van Jerome Adams, az Egyesült Államok országos tisztifőorvosa, legalábbis egy február végi Twitter-bejegyzésében arra kérte az embereket, hogy álljanak le a maszkok vásárlásával.

 

Nem hülyeség

A negatív vélemények ellenére vannak akik szerint igenis véd a maszk. A Magyar Orvosi Kamara az Index megkeresésére azt közölte: „mivel a tömeges fertőződések időszakának küszöbén állunk, álláspontunk szerint mindenkinek érdemes maszkot hordania közterületen, tömegközlekedés közben vagy bármilyen szituációban, amikor nagyobb számban emberekkel kerülhet kontaktusba. Azonban megkülönböztetjük azt, hogy milyen maszkot érdemes hordani”. Továbbá a kínai járványügyi központ vezetője, George Gao is azt tanácsolja, hogy takarjuk el az arcunkat.

Kínai járványügyi szakember figyelmezteti Európát: tessék maszkot hordani!

A kínai járványügyi központ vezetője szerint időt kell nyerni addig, amíg a megfelelő gyógyszer elérhető lesz a betegségre. "Nagy hiba", ha nem viselünk maszkot a járvány idején - mondta a Science magazinnak George Gao, a kínai járványügyi központ vezetője. Gaót az interjúban kérdezték arról, hogy más országok miben hibáznak: "Ez a vírus cseppfertőzéssel és szoros kontaktusokkal terjed.

Van egy köztes álláspont is, ami szerint azok hordjanak maszkot, akik már megbetegedtek, mert így meg lehet gátolni, hogy az egészségesek elkapják a fertőzést. Tehát nem hülyeség az arcunk eltakarása, de elsősorban nem magunk, hanem a közösség érdekében fontos. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) is ezen az állásponton van.

(Maszkos) pillanatkép/ Képünk illusztráció

(Maszkos) pillanatkép

Képünk illusztráció/Forrás:Unsplash.com

Sokan kötelezővé tették

Akárhogy is van, egyes környező országokban szigorú előírásokat vezettek be a maszkviselést illetően.

  • Ausztriában ahol az emberek között közvetlen kontaktus alakulhat ki, ott kötelező a szájmaszk viselése, így a szupermarketekbe is csak maszk viselése mellett lehet belépni. A tervek szerint ezt úgy oldják meg, hogy az üzletek bejáratánál alacsony díj ellenében lehet maszkokat vásárolni.
  • Szlovákiában múlt hét keddtől fogva szájtakaró nélkül senki nem léphet ki az utcára: ez azt jelenti, hogy szájmaszkot, kendőt vagy valamilyen sálat hordania kell mindenkinek, aki az utcára megy.
  • Csehországban már március 19-e óta kötelező a közterületeken az orr és száj eltakarása, amihez védőmaszk, sál vagy megfelelő kendő használata is elegendő.
  • Szlovéniában is hasonló a helyzet, mint Szlovákiában és Csehországban: kötelező a szájmaszkok és védőkesztyűk használata, de mivel hiány van belőlük, ezért kendő és sál is elegendő lehet, ha az orrukat és szájukat megfelelően el tudják velük takarni a polgárok.

Nem mellesleg már az Egyesült Államokban is felröppentek arról hírek, hogy kötelezővé tehetik a maszk viselését.

Magyarországon miért nincs ilyen?

Pár napja az NNK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölt a Facebookon egy képet, aminek az volt az üzenete, hogy aki egészséges az ne viseljen maszkot. Ez nagy felháborodást keltett az orvosok körében, aminek következtében a „lakossági tájékoztatót” eltávolították.

Müller Cecília, országos tisztifőorvos ezt követően többször azt mondta az operatív törzs sajtótájékoztatóin, ha valaki viselni akarja a maszkot, akkor viselje, de akkor helyesen tegye fel. Ebből kiindulva nemigen számolhatunk azzal, hogy Magyarországon kötelező lesz a maszkviselés.

Orbán Viktor hasonlóan kétkedő véleményen van a maszkokat illetően: hétfői parlamenti válaszában, amikor erről kérdezték, azt felelte, hogy el tudná rendelni a kötelező maszkviselést, de kérdéses, hogy lenne-e foganatja. Hozzátette, vannak országok, ahol ezt az intézkedést már meghozták, de közben nem lehet elérni a maszkokat, ezért mindenkinek magának kell elkészítenie azokat. „Nem hiszem, hogy Magyarországon ez működne. (...) Magánszemély csak magánforgalomból tud beszerezni, vagy készít magának, mint ahogy ezt én is tettem, otthon, a szükség esetére” – mondta.

A kormányfő szerint csak akkor tud egy szabály bevezetni kényszerítővel, ha a betartásának meg tudja teremteni a feltételeit. „Ma nem tudom garantálni a magyaroknak, hogy lesz annyi maszk az országban, amit patikai forgalomban meg tudnak vásárolni. Ezért kérem őket, hogy viseljenek maszkot, de nem tudom garantálni ennek a föltételeit, és ezért elő sem írhatom kötelezettségként. Így állunk” – tette hozzá.

A helyzet nem bíztató, de érdekességképpen megjegyezzük, hogy azért Magyarországon sem megengedett mindenhol fedetlen orcával flangálni, ugyanis Velencén és Siófokon is elrendelték, hogy a lakosság ellátását szolgáló üzletekbe (élelmiszerüzlet, drogéria, posta, gyógyszertár stb.) csak maszkkal lehet belépni.

A járvány hazai megjelenését követően hiánycikké váltak a védőeszközök és nem álltak rendelkezésre megfelelő információk sem, azonban Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt héten arról tájékoztatott, hogy 1,2 millió maszk érhető el jelenleg, amiket a kormány eljutatott a gyógyszertárakba. Hozzátette, átmeneti ellátási zavarok lehetnek.

Hétvégén Kínából 3 millió 270 ezer maszk érkezett, de ezek elsősorban az egészségügyi védekezésben résztvevők számára állnak rendelkezésre, viszont a védőfelszerelések utánpótlása folyamatos.

A maszkkérdés rendszeresen előkerül az operatív törzs sajóttájékoztatóin is: csütörtökön Lakatos Tibor ezredes azt mondta, állandóan gyártanak hazai védőeszközöket, továbbá jelenleg új gyártósorokat állítanak be, hogy növeljék a kapacitást.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.